10 épületgépészeti és megújuló energiás tévhit
2014-07-23
Az elérhető előnyök és hátrányok tekintetében közszájon forog néhány tévhit, amiről jó, ha tudod az igazat!
1. Nem szabad passzívházat építeni, mert abba „lélegeztető gép” kell. Ha nem nyitunk ablakot, akkor megfulladunk.
Ez ebben a formában nem helytálló. A kontrollálatlan légcsere gyakori túl-, illetve alulszellőztetettséget okoz. Az előbbi hiba fűtési (hűtési) túlfogyasztást, az utóbbi áporodott, egészségtelen légállapotot eredményezhet.
Ha kiküszöböljük a pillanatnyi szélhatástól, a tömítetlenségektől és a téli-nyári külső és belső hőmérsékletek okozta nyomáskülönbségekből esetlegesen kialakuló spontán légcserét, és ehelyett pontos, igényekhez igazodó, kontrollált, magas hővisszanyerési hatékonysággal szellőztető rendszert alkalmazunk, akkor a szellőzéssel távozó veszteség minimális lesz (a passzívház-szellőztető berendezések hővisszanyerési hatékonysága általában 85% feletti!).
Gyakorlati példa: ha évente 8000 órát üzemeltetünk egy nem kifejezetten drága szellőztető gépet egy átlagos családi házban, akkor annak a villamos energia költsége kevesebb, mint 12.000 Ft. Ellenben, ha kontrollálatlanul (túl)szellőztetünk, az hőveszteségben 25…30.000 Ft-ba is kerülhet, míg a magas hővisszanyerési hatékonysággal a szellőztetéssel járó hőveszteség lecsökkenthető 2…3000 Ft-ra.
Kapcsolódó tévhit, hogy passzívházba nem építhető nyitható ablak. Akár az összes ablakot nyithatóként is be lehet építeni, de nem célszerű (ugyanis a fix ablak fajlagos nettó költsége négyzetméterenként akár a fele is lehet a nyitható kivitelnek).
2. A hőszivattyús rendszer úri huncutság: csak a tehetős emberek tudják megfizetni, ”zabálja” az áramot, sohasem térül meg.
Nos, amennyiben meglévő, magas hőmérséklettel működő hőleadókkal (radiátorokkal) szerelt fűtési rendszerünkben kívánjuk kiváltani pl. a meglévő gázkazánt, akkor felejtsük el a jelentős megtakarításokat. A Kardos Labor Kft. eddig is több tucat, problémás rendszeren végzett hőszivattyús rendszerdiagnosztikát, és az esetek túlnyomó többségében azt tapasztalta, hogy A hőszivattyús rendszerek akkor tudnak hatékonyan működni, ha:
- alacsony hőmérsékleten működő hőleadók (pl. padlófűtés) vannak beépítve
- megfelelően méretezett a hőszivattyús rendszer hőnyerő oldala
- megfelelő épületgépészeti tervezés előzött meg egy korrekt kivitelezést.
Drága?
Üzemeltetésben semmiképpen sem: egy jól megépített és jól üzemeltetett hőszivattyús rendszerrel fele(!) költséggel lehet számolni a gázfűtéshez képest.
Beruházásban? Számoljon azzal, hogy egy hőszivattyús rendszernél az alábbi beruházási költségek elmaradnak pl. a gázfűtéssel szemben:
- gáz közmű hozzájárulás (Ön részt vásárol a település/szolgáltató közmű vagyonából, hogy ráköthessen a vezetékre)
- gáz csatlakozó vezetéki tervezés és engedélyeztetés,
- gázvezeték bekötés anyag és munkadíja,
- gázkazán felszerelése és rendszerbe kötése,
- kémény építés, kéményseprő szakértői vélemény készíttetése
Ebben a megoldásban Ön csakis a villamos szolgáltatóval lesz kapcsolatban. Ahogy csökkennek a napelemes rendszerek árai, úgy az áramszolgáltatóval is csak az éves elszámolás kapcsán: nincs távol az az időpont sem, amikor néhány négyzetméternyi napelem felszerelésével Ön ki tudja majd váltani az éves villamos energia igényét, amit a hőszivattyú az üzeme során elfogyaszt!
3. A padlófűtés reumát okoz és lebegteti a port.
A padlófűtés nem okoz reumát. Amennyiben jól méretezett és jól kivitelezett a rendszer, akkor a padló felületi hőmérséklete nem fogja meghaladni a 29°C-ot. Ez pedig nem az a hőmérséklet-szint, ami bárkinek is egészségügyi problémákat okozhat Nyáron, amikor besüt a Nap az ablakon, rengeteg apró porszemcsét láthatunk táncolni a levegőben, mintha sosem akarnának leszállni. Pedig ilyenkor biztosan nem üzemel a padlófűtés.
Porszívózás után a lebegő porszemek száma hatványozottan megnő. Akkor most mi is lebegteti a port? Télen, ha hideg levegőt engedünk a helyiségbe, akkor a padló felett egy bokáig érő hideg „levegőszőnyeg” érzékelhető hosszú perceken keresztül. Ha a padlóról a levegő felfelé áramlana, akkor ez a jelenség nem fordulna elő.
4. Az infrapanellel jelentős megtakarítás érhető el más fűtési rendszerekhez képest.
Az infrapanel egy elektromos energiát használó felületi (sugárzó) fűtési megoldás. Az infrapanel ugyanúgy kénytelen felvenni a működéshez szükséges villamos energiát, ami egy az egyben hővé alakul (tehát az 50 Ft/kWh ár 50 Ft/kWh fajlagos fűtési költséget fog jelenteni, szemben a gázfűtés 16…20 Ft/kWh, a hőszivattyús fűtés 7,5…14 Ft/kWh, vagy a biomassza-fűtés 6…16 Ft/kWh fajlagos költségével).
Az infrapanel egyetlen esetben hoz megtakarítást: ha a felületi sugárzó fűtés helyett a konvektív (pl. olajradiátoros) hőleadást választjuk. Akkor is csak azért, mert sugárzó fűtés alkalmazásával a helyiséghőmérséklet 1…2°C-kal alacsonyabb értéken tartható, ugyanolyan komfortérzet megtartása mellett.
5. Nem szabad szigetelni, meg nyílászárót cserélni, mert egy jó kondenzációs kazánnal többet lehet spórolni.
Az ingatlannal is ugyanez a helyzet: ha lehetőség van beruházni költségcsökkentés céljából, akkor döntünk jól, ha nem a felhasználás hatékonyságán javítunk (először), hanem a felhasználás mértékét csökkentjük. Aranyköpéssé vált egy kollégánk ide vágó mondata: „a legolcsóbb energia az, amelyet fel sem kell használni.”
Ha szigorúan közgazdasági szempontból nézzük a kérdést: meddig garantálható egy fűtésre használt energiahordozó ára, piaci körülmények között? Mennyi egy hőszigetelésnek, egy új nyílászárónak az éves, üzemeltetési-karbantartási költsége? Meg tud-e hibásodni egy hőszigetelés egyáltalán? Mennyi időn belül avul, amortizálódik egy kazán, és mennyi időn belül egy nyílászáró? Ezeket a szempontokat figyelembe véve és számszerűsítve az adott ingatlan paramétereinek figyelembe vételével, egészen más lehet az eredmény.
Csodapirula itt sincs, ami mindenkinek minden bajára orvosság – Önnek lehet, hogy megéri, másnak talán nem.
6. Nem szabad szigetelni meg nyílászárót cserélni, mert „hőhidas” lesz az épület, ami penészesedést okoz.
Ez inkább két probléma egymást erősítő hatása, de nem feltétlen összefüggő jelenség. A „hőhíd” egy olyan rétegrendi probléma az épületeknél, ahol két, egymással kapcsolatban álló . A „hő” jó diák módjára a kisebb ellenállás irányába fog az épületből távozni, és ennek következtében a jobb hővezetési tulajdonságú szerkezetnél (pl. nyílászáró feletti beton áthidaló,helyiség élek, sarkok, stb.) alacsonyabb belső felületi hőmérséklet fog kialakulni.
Ezen az alacsonyabb hőmérsékletű felületen a belül „üzemileg” keletkező pára (lélegzésből, fürdésből, mosás-szárításból, stb.) ki tud csapódni. Szigeteléssel a „hőhidasság” . Nyílászárók cseréje előtt a korábbi, nagymértékű, spontán légcserének „köszönhetően” a penészesedés nem mindig érzékelhető. Ha az újonnan beépített, jól záródó nyílászárók lecsökkentik a spontán kialakuló légcserét, akkor a páraterhelés meg tud ugrani, és A szigetelést és nyílászáró cserét ezért szakemberrel egyeztetve szabad csak végrehajtani.
7. A Nikecellel (Dryvit) szigetelt falak nem tudnak lélegezni, ezért bepenészesednek a falak
Lehet, hogy rossz hír – a kétoldalt vakolt téglafal sem tud lélegezni (próbáljon csak meg valaki ezen keresztül levegőt venni). Ha egy ilyen falszerkezetbe precízen záródó műanyag ablakokat építünk be, akkor megfelelő szellőzés hiányában télen még intenzívebb penészesedésre számíthatunk, mivel a falak belső felülete alacsonyabb hőmérsékletű lehet az ablaküvegnél.
8. A „levegőkazánokkal” hatalmas megtakarítás érhető el a földgázkazánokhoz képest!
Ez akkor lehetne igaz, ha a „levegőkazánokba” levegőt lapátolnánk szén helyett, de ez esetben nem kazánokról van szó. A legújabb fejlesztésű inverteres levegős gépekkel már elérhető megtakarítás a földgázfűtéshez képest, amennyiben alacsony hőmérsékletű (padló-fal- mennyezet) hőleadókkal üzemeltetjük.
9. Kavitációs kazán, egy forradalmi újdonság!
Egy emlékeztető „technológia”. Perforált hengert forgatnak 3 000/min fordulatszámmal víz közegben. Az ígért csoda szerint a forgatáshoz felhasznált villamos energia többszöröse jelenik meg hőenergia formájában a vízben, így kazánként használható! Volt szerencsénk megmérni egy ilyen szerkezetet – szlovák TÜV jegyzőkönyv „tanúsította” a 4,1 szeres hatékonyságot.
A mérés során 0,98-at tapasztaltunk. Talán majd a következő példány jobban sikerül….
10. Hidegfúziós generátor, az emberiség jövőjét hivatott biztosítani ez az új technológia.
Nagyon nagy örömünkre ezzel a technikával is módunkban állt megismerkedni. A tapasztalatokat a„Hidegfúzió” című riportban lehet elolvasni.
Forrás:
