A jövő az intelligens épületeké
2015-02-13
Bár már Magyarországon is megjelentek az intelligens épületek, hazánk ezen a területen jelentős lemaradásban van Nyugat-Európához képest. A felzárkózásban segíthetne egy domotikai kompetencia központ létrehozása, amely összehangolná az ágazat és a piaci szereplők tevékenységét, s megszüntetné hazánk külföldieknek való kiszolgáltatottságát – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Horváth János, domotika-szakértő.
Az informatika elérte az építészetet is, hiszen egyre inkább terjedőben vannak az úgynevezett intelligens épületek – más néven a domotika mint ágazat – amelyek kialakítása során az építési termékek elsősorban a számítástechnikával lépnek kapcsolatba. Horváth János szerint szerepük az energiatakarékosság, a klímavédelem és egyéb biztonsági kérdések előtérbe kerülésével fog felértékelődni, hiszen ezekre informatika nélkül nem adható válasz.
Az intelligens épületekben emberi beavatkozás nélkül, távvezérlés segítségével működtethetők a különböző berendezések, ami azt jelenti, hogy informatikai termékek hatolnak be olyan folyamatokba, amelyek korábban mechanikusak voltak – mondta el Horváth János a domotikáról. Kiemelte: mindez alapvetően változtatja meg az épület tulajdonságát, hiszen egy biztonságosabb, gazdaságosabb és előre tervezhető fejlesztést eredményez.
A szakértő szerint nem szabad elfelejteni, hogy a lakás, amelyben élünk több olyan hálózat – víz-, gáz- és áramellátás – része, amit természetesnek veszünk, pedig mint ahogy fogalmaz „ezek azok a területek, amelyek áthatják és lelket lehelnek az épületbe, s járulnak ezzel hozzá komfortérzetünk növeléséhez.” Most ezek az eszközök megújulnak és informatikai tartalommal töltődnek meg, vagyis egy olyan távvezérelt program lesz mögöttük, ami képes az esetleges problémát előre jelezni. Mint arra Horváth János rámutatott, a korszerű technológiák fejlesztésének célja, hogy a berendezési eszközök korlátlanul fejleszthetők, alkatrészei szabványosak és így a gyártótól függetlenül cserélhetők legyenek.
A domotika Franciaországból kiindulva hamar elterjedt Nyugat-Európában, hazánknak azonban az Európai Unió által is megfogalmazott fejlesztési irányokhoz képest mintegy 15-20 éves lemaradása van – mondta a szakértő. „Kiszolgáltatottak vagyunk ezen a területen, mert a Magyarországon kialakított intelligens épületek vezérlését, üzemeltetését külföldi szerverek végzik” – mutatott rá. Hozzátette: ezen változtathatna egy szakértők által koordinált domotikai kompetencia központ, amely összehangolná az ágazatban dolgozók és a piaci szereplők tevékenységét, s ezzel elősegítené a terület mielőbbi fejlődését, felzárkózását Nyugat-Európához.
Az ehhez szükséges eszközök a számítástechnika töretlen fejlődése révén adottak, viszont a tervezésben és a kivitelezésben részt vevő szakemberek képzése még nincs megszervezve, így ez a fejlődés hazánkban a domotika területén elmarad a kívánatostól – fejtette ki Horváth János. Kiemelte: bár igaz, hogy hazánkban az építőipar iránti kereslet csökkent az utóbbi években, de ha elmaradnak a fejlesztések, annak az ágazat fogja további kárát látni.
Forrás:
