A kormányra vár a megújuló energia szektor
2014-05-31
Kedvező finanszírozási feltételek, s nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés a zöld energiák területén, amire szükség is lenne a fosszilis energiaforrások apadása, illetve a hazai villamos-energia termelő kapacitások csökkenése miatt, írja az Energiainfo.
Az előzetes ígéretek szerint az Európai Unió következő, 2020-ig tartó, hét éves ciklusában jelentős támogatásban részesülhet a megújuló energia területe, ennek következtében pedig várhatóan dinamikusan nő majd azoknak a háztartásoknak, és ipari felhasználóknak a száma, ahol zöld energiát hasznosítanak majd. A környező országokban már számos pozitív példa megfigyelhető, hazánk azonban még gyermekcipőben jár e megoldások tekintetében számos megközelítésből. Kedvező finanszírozási feltételek, s nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés, amire szükség is van a fosszilis energiaforrások apadása miatt.
A környezetvédelem mellett a gazdaságosság, a munkahely teremtés és az energetikai függetlenség szempontjából is nagy szerep jut Európa szerte a megújuló energiának, s számos uniós ország biztosít növekvő támogatást a terület fellendítéséhez. Az új Európai Uniós operatív program is e tendenciának biztosíthat teret, az előzetes ígéretek szerint ugyanis központilag is jókora erőforráshoz juthat a szegmens, s ezáltal a 2020-ig tartó ciklusban dinamikus fejlődés várható. A környező országok esetében már évek óta megfigyelhető ez az irány: Németországban és Ausztriában például a beruházásokat támogatja időszaki pályázatok révén az állam, de az említett országokban, s mellettük például Szlovákiában vagy Romániában a visszatermelt energiát vásárolják meg az áramszolgáltatók. Ez a rendszer hazánkban is működik, de amíg nálunk számos szolgáltató alacsony, és eltérő áron veszi meg a túltermelést, addig a nyugat-európai államokban egységes, s lényegesen kedvezőbb felvásárlási tarifát biztosítanak a fogyasztóknak.
Nagy szerepet kaphat a megújuló energia
"A hazai piacon nagy szükség lenne a megújuló energia előretörésére, már csak amiatt is, mert gondoskodni kell a 2025-ig kieső villamosenergia-kapacitások pótlásáról. Szakértői vélemények szerint ugyanis a jelenlegi 9000 megawattnyi éves termelésből elöregedés miatt 4000 megawatt kikophat a rendszerből. Ezt a hiányt az új paksi, 2400 megawattos erőmű csak részben pótolhatja, így alternatív megoldásokra lesz szükség, s többek között ezért kaphat nagy szerepet a megújuló energia" - mondta el Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnöke a HIGH SIX TEAM kft. energetikai sajtótájékoztatóján.
Glattfelder arra is felhívta a figyelmet, hogy a fosszilis energiahordozók importja jelentős Európában: az Európai Unió területén az olaj szükségletet 90, a földgáz szükségletet 60, míg a szén szükségletet 45 százalékban importból fedezik az országok. Hazánkban ez az arány rosszabb: az olajfogyasztást 90 százalékban, a földgázt 80 százalékban, s az áramot 20 százalékban külföldi forrásokból teremtjük elő, ami azt is mutatja, hogy jelentős a függőségünk e tekintetben a külföldi beszállítóktól, így például az orosz-ukrán helyzettől. Az összesített energiaszámlánk a hazai előállítás ellenére magas: átlagosan megközelíti a 6,5 milliárd forintot, amit alig haladja meg Magyarország 7 milliárd forintos külkereskedelmi többletét.
Az előzetes ígéretek szerint az Európai Unió következő, 2020-ig tartó, hét éves ciklusában jelentős támogatásban részesülhet a megújuló energia területe, ennek következtében pedig várhatóan dinamikusan nő majd azoknak a háztartásoknak, és ipari felhasználóknak a száma, ahol zöld energiát hasznosítanak majd. A környező országokban már számos pozitív példa megfigyelhető, hazánk azonban még gyermekcipőben jár e megoldások tekintetében számos megközelítésből. Kedvező finanszírozási feltételek, s nagyobb állami támogatás mellett jöhetne itthon a fellendülés, amire szükség is van a fosszilis energiaforrások apadása miatt.
A környezetvédelem mellett a gazdaságosság, a munkahely teremtés és az energetikai függetlenség szempontjából is nagy szerep jut Európa szerte a megújuló energiának, s számos uniós ország biztosít növekvő támogatást a terület fellendítéséhez. Az új Európai Uniós operatív program is e tendenciának biztosíthat teret, az előzetes ígéretek szerint ugyanis központilag is jókora erőforráshoz juthat a szegmens, s ezáltal a 2020-ig tartó ciklusban dinamikus fejlődés várható. A környező országok esetében már évek óta megfigyelhető ez az irány: Németországban és Ausztriában például a beruházásokat támogatja időszaki pályázatok révén az állam, de az említett országokban, s mellettük például Szlovákiában vagy Romániában a visszatermelt energiát vásárolják meg az áramszolgáltatók. Ez a rendszer hazánkban is működik, de amíg nálunk számos szolgáltató alacsony, és eltérő áron veszi meg a túltermelést, addig a nyugat-európai államokban egységes, s lényegesen kedvezőbb felvásárlási tarifát biztosítanak a fogyasztóknak.
Nagy szerepet kaphat a megújuló energia
"A hazai piacon nagy szükség lenne a megújuló energia előretörésére, már csak amiatt is, mert gondoskodni kell a 2025-ig kieső villamosenergia-kapacitások pótlásáról. Szakértői vélemények szerint ugyanis a jelenlegi 9000 megawattnyi éves termelésből elöregedés miatt 4000 megawatt kikophat a rendszerből. Ezt a hiányt az új paksi, 2400 megawattos erőmű csak részben pótolhatja, így alternatív megoldásokra lesz szükség, s többek között ezért kaphat nagy szerepet a megújuló energia" - mondta el Glattfelder Béla, európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnöke a HIGH SIX TEAM kft. energetikai sajtótájékoztatóján.
Glattfelder arra is felhívta a figyelmet, hogy a fosszilis energiahordozók importja jelentős Európában: az Európai Unió területén az olaj szükségletet 90, a földgáz szükségletet 60, míg a szén szükségletet 45 százalékban importból fedezik az országok. Hazánkban ez az arány rosszabb: az olajfogyasztást 90 százalékban, a földgázt 80 százalékban, s az áramot 20 százalékban külföldi forrásokból teremtjük elő, ami azt is mutatja, hogy jelentős a függőségünk e tekintetben a külföldi beszállítóktól, így például az orosz-ukrán helyzettől. Az összesített energiaszámlánk a hazai előállítás ellenére magas: átlagosan megközelíti a 6,5 milliárd forintot, amit alig haladja meg Magyarország 7 milliárd forintos külkereskedelmi többletét.
Nem csak a megtérülés számít
A megújuló energia tekintetében nem a megtérülés a legfontosabb szempont, hanem alapvetően a munkahelyteremtés, az európai hálózatoktól való függetlenedés, s a hosszú távú befektetés - vélekedett Ádám Béla energetikai szakértő. A HGD Kft. ügyvezetője elmondta, hogy véleménye szerint éles váltásra van szükség a hazai támogatási rendszerben, s kormányzati szinten lenne fontos, hogy a zöld energiák mellett tegyék le a voksot a fosszilis energiával szemben. Klimatikai és földtani szempontból jó adottságokkal rendelkezik országunk, így komoly potenciál mutatkozik e területen. Ádám Béla szerint a megoldást az uniós, vagy az állami források jelenthetnék, de az is serkentő hatással bírna, ha az MNB kamatmentes hitelprogramja kiterjeszthető lenne e szegmensre. Emellett itthon is segítene a beruházások felpezsdítésében, ha a visszatermelés kifizetődőbb lenne.
Két évvel ezelőtt már látható volt egy elmozdulás a piacon, akkor a kormányzat 850 millió forintos támogatást nyújtott a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekre, azonban a szűkre szabott keret a nagy érdeklődésnek köszönhetően hamar kimerült. Így számottevő előrelépés nem volt tapasztalható a beruházásokban, ezáltal nem gyarapodott sokkal az önfenntartó ingatlanok száma. A kimutatások alapján a hazai háztartások esetében jelenleg 0,1-0,2 százalékában használnak zöld energiát, ami nagymértékben elmarad akár a román 1 százalékos vagy a német 10 százalékos aránytól. Rohamléptékben nőhetne azonban ez a mutató, ha újabb állami támogatás jelenne meg a fejlesztésekre, hiszen a vásárlói oldalon jelentős érdeklődés mutatkozik az alternatív megoldásokra.
Kedvezőtlen a hazai helyzet
"Azokban az európai országokban, ahol az állam támogatja a visszatermelést, sokan befektetésként kezelik a zöld energiával kapcsolatos beruházásokat. Az a tendencia figyelhető meg, hogy a megújuló energiába fektetők szándékosan túlméretezik a rendszerüket, hogy a fel nem használt energiát visszatáplálhassák az országos rendszerbe. Ott akár már 2-3 éves megtérüléssel is számolhat az ingatlantulajdonos, hiszen olyan kedvezőek a lehetőségek" – hangsúlyozta Ádám Zsolt, a HIGH SIX TEAM Kft. ügyvezetője. "A hazai szolgáltatók ezzel szemben kedvezőtlen feltételeket biztosítanak a megtermelt energia felvásárlására, így itthon el kell felejtenünk a piac generálta szemléletet a megtérüléssel kapcsolatosan. Ezeknek a beruházásoknak jóval inkább az előtakarékosságról kell szólnia, magyarán azzal kell kalkulálnunk, hogy egy korszerű, 2-3 kW-os napelemes rendszer 2,5-3 millió forintos, egyszeri beruházást igénylő árával évtizedekre előre kiválthatjuk az akár 20.000 forintos havi villanyszámlát. Az ipari megtérülés ennél persze gyorsabb, de a családok életének megkönnyítése lenne a legfontosabb feladat" - tette hozzá.
Borsi László, ingatlanpiaci szakértő szerint az ingatlanpiac fellendítésében is jelentős előrelépést hozhatna, ha az MNB hitel lakásépítésekre és az ingatlanok felújítására is kiterjedne. A szakember szerint erre nagy szükség lenne, ugyanis az elmúlt évek során már 10.000 alá esett az újonnan épült lakások száma, ami az 1910-es évek adataival egyezik meg. Borsi elmondta, hogy az állami támogatások növelésére ezen a területen is szükség van, hiszen az elmúlt évben e célra fordított bő 100 milliárd forintnál nagyobb keretre lenne szükség.
A megújuló energia tekintetében nem a megtérülés a legfontosabb szempont, hanem alapvetően a munkahelyteremtés, az európai hálózatoktól való függetlenedés, s a hosszú távú befektetés - vélekedett Ádám Béla energetikai szakértő. A HGD Kft. ügyvezetője elmondta, hogy véleménye szerint éles váltásra van szükség a hazai támogatási rendszerben, s kormányzati szinten lenne fontos, hogy a zöld energiák mellett tegyék le a voksot a fosszilis energiával szemben. Klimatikai és földtani szempontból jó adottságokkal rendelkezik országunk, így komoly potenciál mutatkozik e területen. Ádám Béla szerint a megoldást az uniós, vagy az állami források jelenthetnék, de az is serkentő hatással bírna, ha az MNB kamatmentes hitelprogramja kiterjeszthető lenne e szegmensre. Emellett itthon is segítene a beruházások felpezsdítésében, ha a visszatermelés kifizetődőbb lenne.
Két évvel ezelőtt már látható volt egy elmozdulás a piacon, akkor a kormányzat 850 millió forintos támogatást nyújtott a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekre, azonban a szűkre szabott keret a nagy érdeklődésnek köszönhetően hamar kimerült. Így számottevő előrelépés nem volt tapasztalható a beruházásokban, ezáltal nem gyarapodott sokkal az önfenntartó ingatlanok száma. A kimutatások alapján a hazai háztartások esetében jelenleg 0,1-0,2 százalékában használnak zöld energiát, ami nagymértékben elmarad akár a román 1 százalékos vagy a német 10 százalékos aránytól. Rohamléptékben nőhetne azonban ez a mutató, ha újabb állami támogatás jelenne meg a fejlesztésekre, hiszen a vásárlói oldalon jelentős érdeklődés mutatkozik az alternatív megoldásokra.
Kedvezőtlen a hazai helyzet
"Azokban az európai országokban, ahol az állam támogatja a visszatermelést, sokan befektetésként kezelik a zöld energiával kapcsolatos beruházásokat. Az a tendencia figyelhető meg, hogy a megújuló energiába fektetők szándékosan túlméretezik a rendszerüket, hogy a fel nem használt energiát visszatáplálhassák az országos rendszerbe. Ott akár már 2-3 éves megtérüléssel is számolhat az ingatlantulajdonos, hiszen olyan kedvezőek a lehetőségek" – hangsúlyozta Ádám Zsolt, a HIGH SIX TEAM Kft. ügyvezetője. "A hazai szolgáltatók ezzel szemben kedvezőtlen feltételeket biztosítanak a megtermelt energia felvásárlására, így itthon el kell felejtenünk a piac generálta szemléletet a megtérüléssel kapcsolatosan. Ezeknek a beruházásoknak jóval inkább az előtakarékosságról kell szólnia, magyarán azzal kell kalkulálnunk, hogy egy korszerű, 2-3 kW-os napelemes rendszer 2,5-3 millió forintos, egyszeri beruházást igénylő árával évtizedekre előre kiválthatjuk az akár 20.000 forintos havi villanyszámlát. Az ipari megtérülés ennél persze gyorsabb, de a családok életének megkönnyítése lenne a legfontosabb feladat" - tette hozzá.
Borsi László, ingatlanpiaci szakértő szerint az ingatlanpiac fellendítésében is jelentős előrelépést hozhatna, ha az MNB hitel lakásépítésekre és az ingatlanok felújítására is kiterjedne. A szakember szerint erre nagy szükség lenne, ugyanis az elmúlt évek során már 10.000 alá esett az újonnan épült lakások száma, ami az 1910-es évek adataival egyezik meg. Borsi elmondta, hogy az állami támogatások növelésére ezen a területen is szükség van, hiszen az elmúlt évben e célra fordított bő 100 milliárd forintnál nagyobb keretre lenne szükség.
Forrás:
