A világ 10 legfenntarthatóbb magas épülete
2014-09-17
Ma már a lakó- és irodaépületek esetében sem elég csak hatalmasnak és gyönyörűnek lenni, egyre fontosabb, hogy az épületek „zöldek” is legyenek. A kínai vezetők elkötelezettek a fenntartható, zöld megoldások iránt, így már inkább azon lehet csodálkozni, hogy a top 10-es listán a távol-keleti országból csak négy épület szerepel.
Az ősz közeledtével elkezdődik a különféle listák összeállításának időszaka, most éppen az amerikai CNBC pakolta össze a világ általuk 10 legfenntarthatóbbnak ítélt felhőkarcolóját egy listára. A lista egyik legnagyobb meglepetése, hogy a várakozásokkal ellentétben – mégis csak egy amerikai üzleti médiacsoportról van szó – csak egyetlen épület fért fel a listára az Egyesült Államokból, amelyen a legtöbb, összesen négy felhőkarcolóval Kína képviselteti magát. Az Egyesült Királyságból három, Kanadából és Bahreinből pedig egy-egy épület fért bele az összeállításba. A helyek ilyetén elosztása kicsit továbbgondolva a dolgot persze nem meglepő: a gazdasági válságtól sújtott nyugati országokban közel sem lehetett az utóbbi években építőipari felfutásról beszélni. Kína, és bizonyos tekintetben a közel-keleti régió egyes országai is, viszont éppen egy gazdasági fellendülés közepén járnak.
Íme a lista:
One Angel Square - Egyesült Királyság, Manchester
A Co-operative Csoport főhadiszállásául szolgáló, 2013 februárjában átadott épületben 3000 ember dolgozik, és energiaellátásáról egy teljes egészében repceolajjal működtetett kogenerációs – hőt és villamos energiát kapcsoltan, azonos tüzelőanyag bázison termelő – erőmű
gondoskodik, amelynek tüzelőanyagát a vállalat saját földjein termelik. Ezen felül a felhőkarcoló üvegfelületei passzív hőelnyelőként járulnak hozzá a felhőkarcoló hőgazdálkodásához, a természetes szellőzés biztosítása, az esővízgyűjtő rendszer és a kevésbé szennyezett víz újrafelhasználás tovább zöldíti az angol épületet, amely első ránézésre egy félbevágott főtt tojásra emlékeztet. A 72,5 méter magas épület működtetése során termelt felesleges villamos energiát a hálózatba táplálják. Az épületet a BREEAM rendszerben kiválóra minősítették.
The Crystal – Egyesült Királyság, London
A Siemens főhadiszállásának épülete teljes egészében villamos energiával üzemel, amelynek jelentős részét napelemek termelik meg. A hűtésről
és a fűtésről hőszivattyús rendszer gondoskodik, ami azt jelenti, hogy a komplexumban egyáltalán nem használnak fosszilis tüzelőanyaggal működő energiatermelő rendszereket. A tetőn esővíz-gyűjtő rendszert építettek ki, miközben a szennyvizet is az épületen belül kezelik és tisztítják, majd használják fel újra. A világításról LED-es és fluoreszcens technológia gondoskodik, amelyet egy automatizált épületüzemeltető rendszer működtet az optimális energiafelhasználás érdekében.
One Bryant Park – Egyesült Államok, New York
A Bank of America főhadiszállása 2009-ben készült el, és lett egyben az első felhőkarcoló, amely
megkapta a LEED Platinum minősítést, és még ma is a világ egyik legzöldebb felhőkarcolója. Az 55 emeletes épület saját, 4,6 megawatt kapacitású mini kogenerációs erőművel rendelkezik, amely a közel 200 ezer hasznos irodaterületet kínáló komplexum energiaigényének jelentős részét fedezi. A hőgazdálkodást a szigetelt üvegfalak segítik, miközben az esővíz felhasználása is megoldott a megfelelő tisztítást követően. A hűtési rendszer hatékonyságát úgy maximalizálták az épületen belül, hogy a rendszer jeget gyárt azokban az órákban, amikor nincs szükség hűtésre, majd a megugró igények kielégítését ennek segítségével biztosítja.
A Co-operative Csoport főhadiszállásául szolgáló, 2013 februárjában átadott épületben 3000 ember dolgozik, és energiaellátásáról egy teljes egészében repceolajjal működtetett kogenerációs – hőt és villamos energiát kapcsoltan, azonos tüzelőanyag bázison termelő – erőmű
gondoskodik, amelynek tüzelőanyagát a vállalat saját földjein termelik. Ezen felül a felhőkarcoló üvegfelületei passzív hőelnyelőként járulnak hozzá a felhőkarcoló hőgazdálkodásához, a természetes szellőzés biztosítása, az esővízgyűjtő rendszer és a kevésbé szennyezett víz újrafelhasználás tovább zöldíti az angol épületet, amely első ránézésre egy félbevágott főtt tojásra emlékeztet. A 72,5 méter magas épület működtetése során termelt felesleges villamos energiát a hálózatba táplálják. Az épületet a BREEAM rendszerben kiválóra minősítették.The Crystal – Egyesült Királyság, London
A Siemens főhadiszállásának épülete teljes egészében villamos energiával üzemel, amelynek jelentős részét napelemek termelik meg. A hűtésről
és a fűtésről hőszivattyús rendszer gondoskodik, ami azt jelenti, hogy a komplexumban egyáltalán nem használnak fosszilis tüzelőanyaggal működő energiatermelő rendszereket. A tetőn esővíz-gyűjtő rendszert építettek ki, miközben a szennyvizet is az épületen belül kezelik és tisztítják, majd használják fel újra. A világításról LED-es és fluoreszcens technológia gondoskodik, amelyet egy automatizált épületüzemeltető rendszer működtet az optimális energiafelhasználás érdekében. One Bryant Park – Egyesült Államok, New York
A Bank of America főhadiszállása 2009-ben készült el, és lett egyben az első felhőkarcoló, amely
megkapta a LEED Platinum minősítést, és még ma is a világ egyik legzöldebb felhőkarcolója. Az 55 emeletes épület saját, 4,6 megawatt kapacitású mini kogenerációs erőművel rendelkezik, amely a közel 200 ezer hasznos irodaterületet kínáló komplexum energiaigényének jelentős részét fedezi. A hőgazdálkodást a szigetelt üvegfalak segítik, miközben az esővíz felhasználása is megoldott a megfelelő tisztítást követően. A hűtési rendszer hatékonyságát úgy maximalizálták az épületen belül, hogy a rendszer jeget gyárt azokban az órákban, amikor nincs szükség hűtésre, majd a megugró igények kielégítését ennek segítségével biztosítja.Sanghai Tower – Kína, Sanghaj
A 632 méter magas felhőkarcoló a világ második legmagasabb épülete. Már építése során is kimondott cél
volt, hogy az a fenntartható tervezés mintapéldája legyen. Az épület külsejét eleve úgy alakították ki, hogy csak minimális szélterhelés érje a konstrukciót, ami jelentősen csökkentette a strukturális erősítést szolgáló anyagok beépítésének szükségességét: 25 százalékkal kevesebb fő acél tartó elemet használtak a kivitelezés során, mint az a hasonló magasságú épületek esetében megszokott.Habár az épület a közcélú villamosenergia-hálózatra csatlakozik, a felhőkarcoló tetejére telepített függőleges szélturbinák évente közel 350 ezer kilowattóra áramot termelnek az üzemeltetők számára. Az épület hőgazdálkodását geotermikus rendszerrel biztosítják.
Az egész épületet egy intelligens rendszer működteti, ami optimalizálja az energiafelhasználást ezzel minimalizálva az energiaszámlákat. Ennek köszönhetően csak a világítási költségeken évente több mint félmillió dollárt spórolnak, ami nem mellesleg 34 ezer tonna széndioxid megtakarítását is jelenti.
Pearl River Tower – Kína, Kanton
Sokan ezt a 71 emeletes, közel 310 méter magas felhőkarcolót tartják a világ leginkább környezetbarát épületének. A tervezés és a kivitelezés során kiemelt figyelmet fordítottak az energiahatékonyságnak, az épületet szélturbinák, napelemek és napkollektorok látják el energiával. A hasonló épületekhez képest ez a felhőkarcoló 58 százalékkal kevesebb energiát használ. Nem véletlen, hogy ezt az építmény a kínai fenntarthatósági törekvések egyik szimbóluma.
Micro Emission Sun-Moon Mansion – Kína, Dezsu
A kínai irodakomplexum és konferenciaközpontnak már az elhelyezkedése is sokat mondó: az épületegyüttes a kínai napelem-völgyben található, ahol az ázsiai ország fotovoltaikus iparának krémje tömörül. Nem véletlen, hogy a komplexumot teljes egészében a nap látja el energiával. A
hatalmas üvegfelületek mellett napkollektorok, és több mint 4600 négyzetméternyi napelem biztosítja az energiát a furcsa, madárfészek alakú épület számára. A komplexum azonban jóval több, összesen 10 különféle megújuló energetikai alapú és fenntarthatósági szempontból kiemelkedő technológiát integrál egy működő rendszerré. Megtalálható benne többek között egy napkollektoros használati melegvíz ellátó rendszer, illetve az ehhez kapcsolódó fűtés és hűtés. Az épületegyüttes egy hasonló alapterületű komplexumhoz képest több mint 80 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt.
A kínai irodakomplexum és konferenciaközpontnak már az elhelyezkedése is sokat mondó: az épületegyüttes a kínai napelem-völgyben található, ahol az ázsiai ország fotovoltaikus iparának krémje tömörül. Nem véletlen, hogy a komplexumot teljes egészében a nap látja el energiával. A
hatalmas üvegfelületek mellett napkollektorok, és több mint 4600 négyzetméternyi napelem biztosítja az energiát a furcsa, madárfészek alakú épület számára. A komplexum azonban jóval több, összesen 10 különféle megújuló energetikai alapú és fenntarthatósági szempontból kiemelkedő technológiát integrál egy működő rendszerré. Megtalálható benne többek között egy napkollektoros használati melegvíz ellátó rendszer, illetve az ehhez kapcsolódó fűtés és hűtés. Az épületegyüttes egy hasonló alapterületű komplexumhoz képest több mint 80 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt.Vanke Center – Kína, Sencsen
A vízszintes felhőkarcoló, amelynek kialakítására legnagyobb hatással az érintett területre
vonatkozó azon építési szabály volt, amely szerint nem lehet 35 méternél magasabb építményt felhúzni a környéken. A Hong Kong mellett található településen található épület amellett, hogy ellenáll a cunamiknak, a tetejére telepített napelemeknek köszönhetően 10 százalékban önellátó is a villamos energia tekintetében. Az épület minden bútora, ajtaja és a padló borítása is bambuszból készült. A komplexum abban a tekintetben is egyedülálló, hogy nem a földön, hanem öt nagy központi pilléren nyugszik, amely lehetővé tette az építők számára, hogy a lehető legkisebb mértékben károsítsák a helyi ökoszisztémát és a pillérek között, az épület alatt egy parkot alakítsanak ki. A hatalmas, duplarétegű üvegezés elegendő fényt biztosít az munkaterületek számára, miközben a hőgazdálkodást is jelentősen megkönnyíti.Manitoba Hydro Place – Kanada, Winnipeg
A 278 millió kanadai dollárból épített felhőkarcoló a Manitoba Hydro villamos energia és földgáz szolgáltató főhadiszállása. A tervezésekor kiemelt
figyelmet fordítottak a minél kedvezőbb hőkihasználásnak, amelyet az épület elhelyezkedésén és strukturális kialakításán túl a működtetéséért felelős digitális üzemeltető rendszer is jelentősen megkönnyít. A felhasznált anyagokat mind úgy választották ki a kivitelezők, hogy azok jó hőtároló képessége hozzájáruljon a későbbi kedvező költségek mentén történő üzemeltetéshez. Ilyenek például a kifejezetten nagy tömegű beton strukturális elemek és a háromrétegű üvegfelületek. Az épület körül kialakított zöldfelület az esővíz elvezetését könnyíti. A felhőkarcolót geotermális hűtő-fűtő rendszerrel szerelték fel. A hasonló kategóriájú épületeknél több mint 60 százalékkal kevesebb energiával üzemeltethető a komplexum.CIS Tower – Egyesült Királyság, Manchester
A lista legrégebben épült szereplője ez az 1962-ben befejezett 118 méter magas épület. Érthető módon építésekor még nem
igazán volt elvárás a zöld státusz, így a 2000-es évek elején elvégzett felújításokig nem is lett volna létjogosultsága, hogy a felhőkarcoló felkerüljön a listára. Akkor viszont közel 8,5 millió dollár értékben modernizálták a komplexumot. A munkálatok során mintegy 7000 napelemcellát telepítettek az épületre, amelyek évente 180 ezer kilowattóra áramot termelnek. A tetőre szerelt, de kívülről nem látható 24 szélturbina pedig az épület villamosenergia-igényének közel 10 százalékát biztosítja. Bahrain World Trade Center – Bahrain, Manama
Az 50 emeletes, 240 méter magas felhőkarcoló, amelynek építését 2008-ban fejezték be, a feltörekvő közel-keleti ország egyik szimbóluma. Az épület érdekessége, hogy az energiaellátást támogató, egyenként 225 kilowatt kapacitású
szélturbinákat nem utólag telepítették az elkészült felhőkarcolóra, hanem annak szerves részét képezik, azokat a két tornyot összekötő három függőhídba integrálták. A turbinák lapátátmérője 29 méter és észak felé néznek, ahonnan a Perzsa-öbölből az uralkodó széljárás érkezik. A két torony felépítése során figyeltek arra is, hogy bármilyen 45 fokos szögben beérkező szél képes legyen meghajtani a turbinákat. A három erőmű évente körülbelül 1,1-1,3 gigawattóra áramot termel, amellyel a tornyok áramszükségletének 10-15 százalékát biztosítják az elvárt 50 százalékos kapacitáskihasználtság mellett.
Forrás:
