Alig termelnek áramot a magyar erőművek

Egyre jobban érezteti hatását Magyarországon is az áram Európa-szerte alacsony nagykereskedelmi ára: az itthoni erőművek mind kevesebb áramot termelnek, miközben az import részaránya a teljes magyarországi felhasználásban történelmi magasságba emelkedett. A korábbi évekhez képest 13−15 százalékkal csökkent tavaly Magyarországon a legalább 50 megawatt beépített teljesítményű erőművek áramtermelése az első tíz hónapban − derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból. Ezek az egységek 2009 és 2012 között 24,2−25 millió megawattóra áramot termeltek január és október között, tavaly azonban 21,1 millió megawattórára csökkent a megtermelt mennyiség. Ezzel párhuzamosan − a rendszerirányító Mavir Zrt. első 11 havi adatai szerint − átlagosan 28,1 százalékra nőtt az import részaránya a teljes magyarországi bruttó áramfelhasználásban (szemben a 2012-es január−novemberi 19,2, a 2011-es 16,3, illetve a 2010-es 13 százalékkal).

Az import részaránya 2013 minden hónapjában felülmúlta a megelőző évi azonos időszakit, a legnagyobb év/év alapú részarány-növekedést februárban (12,2 százalékpont), októberben (16,5 százalékpont) és novemberben (15,4 százalékpont) regisztrálta a Mavir. A tüzelőanyag-felhasználásról szóló MEKH-statisztikák alapján az év első 10 hónapjában átlagosan 3 százalék volt a megújulók és a hulladékok részaránya, a gáz 11,5, a szén (lignit) 22,7, a nukleáris fűtőanyag pedig 62,7 százalékos súllyal szerepelt − az év során nagyobb változások csak a gáznál voltak, ennek részaránya az év eleji 17−19 százalékról fokozatosan 8 százalékra csökkent szeptemberre, majd októberben ismét 12 százalékot ért el.

A gáz részaránya 2012-ben átlagosan 18,7 százalék volt az első tíz hónapban, 2010-ben 21 százalékot ért el január−októberben, a nukleáris tüzelőanyagok súlya pedig 50 százalék közeléből emelkedett a tavalyi 63 százalékos szintre, a főként a Mátrai Erőművet jelentő szénféleségek súlya pedig nagyobb változások nélkül 22-23 százalékon állt az elmúlt öt évben (az első tízhavi adatok összehasonlítása alapján). A teljes tüzelőanyag-felhasználás 2013-ban év/év alapon 11 százalékkal csökkent, az elmúlt öt év csúcsát jelentő 2010-hez képest pedig 18 százalék a csökkenés. Szakértők már korábban is ellátási problémák lehetőségére hívták fel a figyelmet, a megújuló − főként szél és nap − alapú áramtermelés bővülésével ugyanis jelentősen csökkennek a nagykereskedelmi árak a kontinensen, ezért mind kevésbé éri meg gáz- vagy szénerőművet üzemeltetni. A következő évre vonatkozó zsinórszállítási árak a Fukusimában történt atomerőmű-baleset előtt megawattóránként 50−52 euró körül alakultak Európában, a katasztrófa napján 60 euró fölé emelkedtek, azóta azonban csökkennek itthon is, de Németországban is, az elmúlt időszakban 40−43 euró környékére (tavaly is nagyjából 10 euróval csökkent az árfolyam). Szakértők szerint egy modern gázos erőmű rentábilis működéséhez 65 eurós eladási árra lenne szükség a jelenlegi gázárak mellett.

Az 50 megawatt beépített teljesítménynél nagyobb erőművek a tavalyi első tíz hónapban összesen 319,9 milliárd forint értékben adtak el áramot, ez 15−19 százalékkal alacsonyabb árbevételt jelent, mint a 2010−2012 közötti 392,8−379,7 milliárdos összeg. Az elmúlt években jelentősen csökkent a januártól októberig a rendszerszintű szolgáltatások keretében a Mavirnak eladott áram forintértéke, amely a 2010-es 41 milliárd után tavaly január−októberben 9,2 milliárd forintot tett ki. Az egyetemes szolgáltatásban 2013 első tíz hónapjában 9,5 millió megawattóra áramot értékesítettek, 8,5 milliót lakossági fogyasztóknak, míg a versenypiacon 19,7 millió megawattóra fogyott a MEKH adatai szerint. Az egyetemes szolgáltatásbeli mennyiség 2012-höz képest 3, 2011-hez mérten 10, 2010-hez viszonyítva pedig 16 százalékkal csökkent tavaly január−októberben, ezen belül azonban a lakosságnak eladott mennyiség csupán 1−4 százalékkal lett kevesebb a megelőző három év azonos időszakához képest.

Forrás

http://www.napigazdasag.hu/