Duplájára kell növelni a zöldenergia-felhasználást 2020-ra
2015-10-24
A legfrissebb adatok szerint a zöldenergia a magyar energiafelhasználás csupán 6,6 százalékát teszi ki, így Magyarországnak e téren minimum duplájára kell növelnie teljesítményét a következő öt évben ahhoz, hogy elérje a Nemzeti Reform Programban kitűzött 14,65 százalékos célértéket. Ahogy a Multicontact Consulting szakértői kiemelik, e cél megvalósításában meghatározó jelentősége lehet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében energetikai fejlesztésekre fordítható mintegy 308 milliárd forintnak. A Nemzeti Reform Program emellett két további célkitűzést fogalmaz meg az energiahatékonyság, illetve a klímavédelem terén, amelyek szintén komoly kihívást jelentenek a magyar energiaszektor fejlesztésében.
A 2015-ös Nemzeti Reform Programban Magyarország a megújuló energiaforrások energiafelhasználásban képviselt részarányának 14,65 százalékra történő emelését tűzte ki célul. Ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2013-ban mért adatai szerinti zöldenergia-felhasználás 6,6 százalékos arányának megduplázását követeli meg a következő öt év során. Az alacsony széndioxid-kibocsájtású gazdaságra való áttérésben kulcsfontosságú szerepe lehet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energiagazdálkodási pályázatainak, amelyek összességében 308 milliárd forinttal járulnak hozzá e célok megvalósításához.
Ehhez társulnak továbbá a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) energetikai K+F+I és a vállalkozások energetikai pályázatai, valamint a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) a kevésbé fejlett régiók megújuló energiafelhasználását ösztönző felhívásai.
„Az a diverzifikált energiahálózat, amelynek kiépítéséhez a KEHOP is nagyban hozzájárul, hatalmas lépést jelentene a hazai energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Mindez pedig nem csak a klímavédelemben, de az energiaimport csökkentése révén a magyar külkereskedelmi mérleg, valamint a fogyasztói energiaárak szempontjából is jelentős előnyöket eredményezhet” – mondta Kocsis Zsuzsanna, a Multicontact Consulting szakértője.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program három plusz egy területen hivatott megújítani a magyar energiagazdálkodást. A program egyrészt a megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelő üzemek létesítésével és korszerűsítésével, valamint ezek országos hálózatba való integrálásával bővítené a hazai zöldenergia-termelést. Másrészt az épületenergetika kap fajsúlyos szerepet, amely az egyes köz- és lakóépületek hőtechnikai és hőveszteségi kondícióinak javítását célozza a szigetelési és világítási rendszerek fejlesztésén keresztül. Harmadrészt pedig a távhő és hőellátó rendszerek modernizációját említhetjük, amely a hálózati veszteségek csökkentése terén a szigetelési és infrastruktúrafejlesztési munkákon túl a különféle telemechanikai – új típusú, a villamosenergia- és üzemirányító rendszerről valós idejű információkat biztosító – eszközök bevezetését is magába foglalja. Mindezek mellett a KEHOP szemléletformálási programokat is indít a fenti újítások megismertetése céljából.
Ami mind a három intézkedési tervben egyaránt központi jelentőségű célkitűzés, az a megújuló energiaforrások megnövelt arányban való lakossági, vállalati és közszférabeli felhasználása. A KEHOP és a Nemzeti Reform Program ennek érdekében ösztönözné a víz-, szél- és napenergia fokozott kiaknázása mellett a biomassza és biogáz, valamint a hazánk adottságai révén nagy potenciált jelentő geotermikus energia felhasználását.
Magyarország a megújulók részarányának 14,65 százalékra növelése mellett a Nemzeti Reform Programban vállalta továbbá, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsájtás mértékét a 2005-ös szinthez képest csak maximum 10 százalékkal növeli, és 18 százalékos energia-megtakarítást ér el.
„A Nemzeti Reform Programban meghatározott három kritérium teljesítése komoly kihívást jelent a magyar energiaszektor számára mind technológiai, mind szabályozói, mind pedig hálózatszervezési és folyamatmenedzselési szempontból. Mindezeknek akkor tud Magyarország megfelelni, ha már rövid távon komoly szemléletváltás megy végbe a hazai energetikában, illetve nagyban segítheti a folyamatot az intelligens energiagazdálkodás modelljének felépítése is” – zárta gondolatait Kocsis Zsuzsanna, a Multicontact Consulting szakértője.
Forrás:
energiaoldal.hu
