A Németország északi részén lévő, jellemzően szélenergia kapacitások által termelt nagy mennyiségű energiának a déli irányba történő szállítása, akaratlanul érinti a lengyelországi villamosenergia-rendszert is. Az úgynevezett hurokáramlásokkal érintett térségek közül ez az egyik legérzékenyebb Európában. Arról van szó, hogy amikor az északi termelők, áramot adnak el dél-német fogyasztóknak, ezek az áramlások a fizikai törvényszerűségek következtében a lengyel hálózaton is megjelennek, miután a német hálózat nem elég erős ahhoz, hogy ezt a “szállítást” lebonyolítsa. Ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy a lengyelországi rendszerirányítónak a stabilitás érdekében ezzel számolni kell a német-lengyel határmetszéken, az ott szabadon kiosztható kapacitásokat csökkenteni kell ennek a közvetett áramlásnak a mértékével, vagyis ennyivel kevesebbet tud mondjuk azoknak a lengyelországi áramtermelőknek a rendelkezésére bocsájtani, akik Németországba szállítanának - érvel Pató Zsuzsa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) munkatársa. Emlékeztet, hogy ezeknek a nem szándékolt áramlásoknak a következtében, szakértői számítások szerint 2014-ben 1 milliárd euró úgynevezett jóléti veszteség érte az európai országokat, aminek 20 százaléka jutott a német-lengyel határra, de legalább ilyen mértékben a csehországi hálózat is érintett. A gazdasági kár mellett az is probléma, hogy - maradva a lengyel-német példánál - a lengyelorzsági rendszerirányítónak csak empírikus ismeretei vannak arra vonatkozóan, mikor hogyan alakulhatnak ezek a hurokáramlások, amelyekkel azonban ellátásbiztonsági szempontból számolnia kell. Vagyis egyfajta állandó bizonytalanságot jelentenek az érintett térségekben az egyensúly szempontjából.
A legegyszerűbb megoldás Pató Zsuzsa szerint az lenne, ha a németországi hálózat észak-déli összeköttetését megerősítenék. Folynak is ilyen beruházások, 43 hálzati projekt van előkészületben, amelyeknek valamikor 2019-2022 között kellene elkészülni, ezek között van három, kiemelten az észak-déli hálózati kapcsolatok megerősítését szolgálja. Ugyanakkor, jegyzi meg a REKK szaklértője bajor nyomásra a szabadvezetékek helyett bizonyos szakaszokos földkábelt kell alkalmazni, ezért viszont új tervekre lesz szükség, így ezek a projektek csúszhatnak.
A rendszerirányítók régóta alkalmazzák a termelés visszafogását az egyensúly fenntartása érdekében egy-egy ország határain belül, ezt nyilván nemzetközi szinten is lehetne alkalmazni, két szomszédos ország rendszerirányítóinak megállapodása alapján, a hurokáramlások csökkentésére is - Pató Zsuzsa szerint. Ennek azonban nyilván vannak költségei, hiszen az érintett erőműtulajdonosokat veszteség éri, ezt valéakinek meg kell térítenie.
Egyelőre nincs nemzetközi gyakorlat, szabályrendszer a hurokáramlások közvetlen és közvetett költségeinek elosztására vonatkozóan. Kézenfekvő volna például, hogy amíg a német hálózat észak-déli összeköttetései nem elég erősek, addíg a lengyelországi hálóazt használatáért, vagy a német-lengyel határhoz közeli, a lengyelországi oldalon lévő hálózatok megerősítéséért valamilyen formában Németország fizessen. A hurokáramlásokkal kapcsoaltos szabályozás a következő évek egyik fontos feladata lehet, hiszen a decentralizált termeléssel, a megújulók további növekedésével, ha a hálózatfejéesztés nem követi szoropsan ezeket a folyamatokat, egyre nagyobb problémái lesznek az európai rendszerirányítóknak.
Forrás: http://energiainfo.hu/
