Így lehetne még olcsóbb az áram

Így megállítható lenne a kihasználatlan, de még mindig jelentős üzemidővel rendelkező, klímavédelmi szempontból kedvező tulajdonsággal bíró gázmotorok leszerelése, külföldre értékesítése. Kormányzati döntés kérdése, hogy jöhetnek-e az energetikai szempontból zöldebb lakóparkok és közületek - állítja a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET). A például Németországban bevett, a helyi energiatermelés és -hasznosítás modellje felé történő elmozdulás adhatna lendületet a kapcsolt energiatermelés hazai, 2005-2010 között elért, európai viszonylatban is impozáns 21 százalékos részarányának ismételt eléréséhez - vallják az MKET szakértői. A villamos energia és hő együttes termelésére képes gázmotorok nem csak az ipari létesítmények számára jelenthetnek költséghatékony megoldást energetikai igényeikre, de a lakosság és a közintézmények árammal és hővel történő ellátásának is helyi eszközei lehetnének.

A szakértők szerint a helyi értékesítés jogszabályi megkönnyítésével a gázmotorok kedvező konstrukciók mentén, versenyképes áron, akár 10-30 százalékkal is olcsóbban láthatnának el villamos energiával lakóparkokat, kormányzati intézményeket, miközben a megtermelt hőt is hasznosítani lehetne. Amennyiben a rendszerhasználati díjakban elismerhető lenne a kis távolságon továbbított, alacsony feszültségű áram kisebb vesztesége, a hazai energiarendszer elmozdulhatna a példaként sokszor emlegetett német stadtwerke modell irányába. A kapcsolt energiatermelés kétségkívül magas hatékonyságánál fogva akár az energiaellátás tekintetében környezetbarátabb lakóparkok és közintézmények kora is eljöhetne, amennyiben a kormányzat rábólint a kapcsolt energiatermelőket tömörítő szakmai szervezet áramértékesítési lehetőségeket bemutató javaslatára.

A szervezet három konstrukciót vizsgált meg a közvetlen villamosenergia-értékesítés lehetőségének támogatására. Ezek lényegében két alapelv köré épülnek: jogszabályilag lehetővé kellene tenni, hogy a fogyasztók és a termelők életszerű körülmények mentén, közvetlenül, magánvezetéken csatlakozhassanak egymáshoz, illetve ahol ez nem gazdaságos ott a rendszerhasználati díjakban kellene elismerni, hogy a kicsi távolságokon minimális a hálózati veszteség az áram szállítása során - emeli ki Rudolf Viktor, az MKET elnöke.

Hatékony és könnyen megvalósítható megoldás lehetne, ha a közcélú hálózaton kis távolságra továbbított villamos energia esetében a szabályozói környezet elismerné a kis szállítási távolságokból fakadó minimális hálózati veszteséget, és ezt a közelben lévő termelőtől vásárolt árammennyiség esetében csak csökkentett mértékben kellene megfizetnie a fogyasztóknak, ami jelentősen segíthetne faragni például a lakóparkok és a közületek rezsikiadásait is - fogalmaz. Szerintük az sem véletlen, hogy a lehetőséggel ma itthon szinte egyáltalán nem élnek, pedig így is lehetne csökkenteni a fogyasztói áramkiadásokat, miközben a lokális ellátásban a kapcsolt termelők is megtalálhatják a gazdaságos üzemeltetés lehetőségét.

Az elképzelés további előnye, hogy így - a kormányzat stratégiai célkitűzéseinek megfelelően - megnyílna az út hangsúlyosabb önkormányzati szerepvállalás irányába is, hiszen egy alapvetően fenntartható gazdasági modellben a helyhatóság már tulajdonosi szerepkörben is sikeres lehet. A rendszer üzemeltetését arra felkészült vállalkozások is végezhetik, ezzel pedig a helyi vállalkozások, szakemberek juthatnának stabil bevételhez - sorolja az elképzelés további társadalmi és közösségi előnyeit az elnök.

Az értékesítési lehetőségek életszerűvé alakításából ráadásul számos távhőre termelő gázmotor is profitálhatna, amivel megállítható lenne a kihasználatlan, de még mindig jelentős üzemidővel rendelkező, klímavédelmi szempontból kedvező tulajdonsággal bíró berendezés leszerelése, külföldre értékesítése. Az MKET szinte hetente kap visszajelzéseket arról, hogy egy-egy gázmotort a tulajdonosok külföldre, jellemzően tőlünk keletebbre fekvő országokba értékesítettek, ami az elnök szerint ez a leghatékonyabb hazai energiatermelő kapacitások értelmetlen elfecsérlése.

Az Európai Unió 28 tagállama közül elsőként osztott ki ingyenes európai széndioxid kvótát Magyarország 11 villamosenergia-termelő létesítménye számára 2013. november 26-án - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ebben több más tagállamot is megelőz, amelyek nemhogy kvótabevételeik 50 százalékán felül költenének kibocsátás-csökkentő mintaprojektek fejlesztésére - ahogyan Magyarország most teszi - hanem teljes kvótabevételeiket a költségvetésükbe irányítják. Az ingyenes kvóták rendkívül fontos szerepet játszanak hazánk villamos-energia szektorának modernizációjában, és újra megteremtik a közösségi jogbiztonságot az EU Emisszió-kereskedelmi Rendszerében.

Az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi Rendszer 2013-2020-ig tartó kereskedési időszakában a széndioxid-kvóták kiosztásukat követően bármikor szabadon felhasználhatóak kibocsátások ellentételezésére, vagy kereskedésre a teljes időszak során. A villamos-energia derogáció a kiosztott több mint 6 millió egység révén közel 8,8 milliárd forintnyi forrást teremthet két rendszerszintű beruházás finanszírozására Magyarországon. Segítségével megvalósulhat a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. intelligens hálózati mintaprojektje (okos mérőhálózat), és a Magyar Gáz Tranzit Zrt. magyar-szlovák interkonnektor földgázvezeték Vecsés és Balassagyarmat közötti szakaszának megépítése.