Készül a nagy boom az energiatárolás piacán
2015-06-21
A megújuló energia legnagyobb, eddig csak részben megoldott problémájára jelenthetnek választ az energiatárolási technológia legújabb fejlesztései. A különféle speciális akkumulátorok mellett a lendkerekes rendszerekre építő újítások és a ma már hagyományosnak számító szivattyús-tározós megoldások fejlesztése nem csak a zöldenergia termelését lendíthetik föl, de az ipari méretű energiatárolás piacán is robbanásszerű fejlődést indíthatnak el.
A megújuló energiaforrásokra épülő kapacitások hatékony energiatároló egységekkel való ellátása kulcsfontosságú tényezőt jelent a szükségletek megbízható, költséghatékony és környezetbarát kielégítésében. Ezen a területen a közeljövőben óriási fejlődés várható, amelyet az akkumulátorok következő generációja, valamint a további innovatív fejlesztések indíthatnak el.
A megújuló energiaforrásokra épülő kapacitások hatékony energiatároló egységekkel való ellátása kulcsfontosságú tényezőt jelent a szükségletek megbízható, költséghatékony és környezetbarát kielégítésében. Ezen a területen a közeljövőben óriási fejlődés várható, amelyet az akkumulátorok következő generációja, valamint a további innovatív fejlesztések indíthatnak el.
Az energiatárolás forradalmának megalapozása már javában tart. Gondoljunk csak a Tesla Motors nevadai projektjére, amelynek keretében egy „Gigafactory-t” épít ki a cég a hatékonyabb és olcsóbb akkumulátorok tömeggyártásához. A Boston Power Kínában épít gyárat, tovább erősítve az akkuk egyre növekvő helyi piacát. Hasonlóképpen az AES Energy Storage cég az Egyesült Államokban és Európában igyekszik bővíteni akkufejlesztési projektjeit.
Itthon a MAVIR is egy ilyen technológiára épülő pilotprojekt beindítását tervezi, tervezte. 2013 év végén jelentették be, hogy a hazai villamosenergia-ipari rendszerirányító több mint 1,65 milliárd forintot szán arra, hogy kialakítson egy kísérleti 1 megawatt beépített teljesítményű szekunder szabályozóási szereppel bíró akkumulátoros áramtároló rendszert.
Ezt a trendet látva könnyen elképzelhető, hogy az energiatárolás piaca sokmilliárdos nagyságrendűvé válik a következő öt évben. Az akkumulátorok mellett azonban számos további innovatív megoldás áll már most rendelkezésre, amelyek támogathatják az energiaraktározás felpörgetését. Ilyen megoldás például a lendkereket alkalmazó energiatárolási szisztéma. A kutatók ugyanakkor a ma már hagyományosnak nevezhető szivattyús-tározós megoldásokban is további fantáziát látnak.
A szivattyús-tározós erőmű, ahol a megújuló alapon termelt felhasználva egy alsó víztározóból egy felsőbe szivattyúzzák a vizet, amelyet aztán hidrogenerátorok segítségével vízenergia termelésre hasznosítanak akkor, amikor éppen nem süt a nap vagy fúj a szél. A metódus előnye, hogy a víz felpumpálását a völgyidőben termelt vagy éppen adott pillanatban nem használt árammal végzik, felkészítve a berendezést a csúcsidőszaki magasabb energiaszükségletek kielégítésére.
A lendkerekes technológia esetében a különféle megújuló energiaforrásokból nyert energia mozgásba lendíti a kereket, amely így kinetikus energia formájában tárolja azt. A forgási sebesség az aktuális energiabetáplálástól függően változik, így fokozott igénybevételnél gyorsul a kerék pörgése. Írországban a közelmúltban vette kezdetét egy projekt, amely a lendkerekes megoldással 20 megawattnyi energia tárolására lesz képes.
A hatékony energiatárolás megvalósítása a megújuló energetika legégetőbb kérdése, hiszen az egyes források nem kiszámítható módon állnak rendelkezésre. Mivel a nap nem mindig süt, és a szél sem szabályos időzítéssel és erősséggel fúj, az e forrásokból előállított energiát csak az esetlegesség jegyében sikerült a korábbiakban a szintén percről-percre változó kereslethez igazítani. Az energia tárolhatósága révén azonban lehetővé válik a termelt villamos energia felhasználásának időbeli és térbeli változtatása is. Mindez óriási hatékonyságnövekedést és jóval szélesebb piacot jelent a zöldenergia számára, amely így is a 2000. évi 2000-ről 70 000 megawattra növelte kapacitásai összteljesítményét. Ez pedig már 18 millió háztartás éves szükségletének kielégítésére is elegendő.
Itthon a MAVIR is egy ilyen technológiára épülő pilotprojekt beindítását tervezi, tervezte. 2013 év végén jelentették be, hogy a hazai villamosenergia-ipari rendszerirányító több mint 1,65 milliárd forintot szán arra, hogy kialakítson egy kísérleti 1 megawatt beépített teljesítményű szekunder szabályozóási szereppel bíró akkumulátoros áramtároló rendszert.
Ezt a trendet látva könnyen elképzelhető, hogy az energiatárolás piaca sokmilliárdos nagyságrendűvé válik a következő öt évben. Az akkumulátorok mellett azonban számos további innovatív megoldás áll már most rendelkezésre, amelyek támogathatják az energiaraktározás felpörgetését. Ilyen megoldás például a lendkereket alkalmazó energiatárolási szisztéma. A kutatók ugyanakkor a ma már hagyományosnak nevezhető szivattyús-tározós megoldásokban is további fantáziát látnak.
A szivattyús-tározós erőmű, ahol a megújuló alapon termelt felhasználva egy alsó víztározóból egy felsőbe szivattyúzzák a vizet, amelyet aztán hidrogenerátorok segítségével vízenergia termelésre hasznosítanak akkor, amikor éppen nem süt a nap vagy fúj a szél. A metódus előnye, hogy a víz felpumpálását a völgyidőben termelt vagy éppen adott pillanatban nem használt árammal végzik, felkészítve a berendezést a csúcsidőszaki magasabb energiaszükségletek kielégítésére.
A lendkerekes technológia esetében a különféle megújuló energiaforrásokból nyert energia mozgásba lendíti a kereket, amely így kinetikus energia formájában tárolja azt. A forgási sebesség az aktuális energiabetáplálástól függően változik, így fokozott igénybevételnél gyorsul a kerék pörgése. Írországban a közelmúltban vette kezdetét egy projekt, amely a lendkerekes megoldással 20 megawattnyi energia tárolására lesz képes.
A hatékony energiatárolás megvalósítása a megújuló energetika legégetőbb kérdése, hiszen az egyes források nem kiszámítható módon állnak rendelkezésre. Mivel a nap nem mindig süt, és a szél sem szabályos időzítéssel és erősséggel fúj, az e forrásokból előállított energiát csak az esetlegesség jegyében sikerült a korábbiakban a szintén percről-percre változó kereslethez igazítani. Az energia tárolhatósága révén azonban lehetővé válik a termelt villamos energia felhasználásának időbeli és térbeli változtatása is. Mindez óriási hatékonyságnövekedést és jóval szélesebb piacot jelent a zöldenergia számára, amely így is a 2000. évi 2000-ről 70 000 megawattra növelte kapacitásai összteljesítményét. Ez pedig már 18 millió háztartás éves szükségletének kielégítésére is elegendő.
Forrás:
