Luxustornyot akarnak a miskolci tévétoronyból
2015-06-07
Ami Szegednek a dóm, Pécsnek a dzsámi, Debrecennek a Nagytemplom, az Miskolcnak az 1963-ban épült kilátó. A szocializmusban számos helyen lehetett találkozni stilizált rajzával: ott volt a Miskolci Közlekedési Vállalat menetrendjeinek borítóján, a híres helyi salakmotorversenyek emléklapjain, a Miskolci Sütőipari Vállalat emblémáján, bélyegeken, és még ki tudja, mi mindenen. A TV presszó rég bezárt, a környéken már szinte senki sem kirándul, miközben egy projekttársaság 200 millió forintot készül épp gyűjteni, hogy csilivili luxustoronnyá alakítsa a kilátót.
„A város fölé emelkedő Avas-tetőn (240 m tengerszint feletti magasság) a legmerészebb építészeti megoldással épült tv-adó és kilátótorony legfelső szintjén, csodálatos nappali és esti panoráma kilátással rendelkező szórakozóhely. A Szabadság térről kiindulva az ország egyik legrégibb műemléke – az Avasi templom – mellett elhaladva és a legújabb érdekesség – a Bortanya pinceborozóban egy pohár zamatos bor mellett megpihenve – lépcsőkkel kényelmesen járhatóvá tagolt, este jól kivilágított feljáró sétányon közelíthető meg. Autópark a torony alatt. Teljes eszpresszó-szolgáltatás.”
„A tervezett rekonstrukció nem a korábbi dizájn felfrissítését célozza, hanem egy nagyvonalú átalakulást az európai építészet jegyében, mert a XXI. század elején nem lehet régieskedő épületet erőltetni egy városra. Már csak azért sem, mert a kilátó ifjú tervezője évtizedekkel ezelőtt egy modernista álomként ajándékozta az utókornak ezt a légies beton kolosszust.”
A két idézet között nagyjából negyven év a különbség. Az első egy szocializmus korabeli, az 1963-ban átadott avasi kilátót népszerűsítő prospektusból való, a második pedig az avasi kilátó fejlesztési projekt honlapjáról.
És hogy mi minden történt a Miskolc jelképének számító avasi kilátóval a két idézet között?
A rendszerváltás után a kilátóbeli presszó bezárt, próbálkoztak újabb kávézóval, szórakozóhellyel, de egyik sem jött be. Amikor ott jártunk, akkor a kilátó és környéke kihalt volt, a parkoló üres. A kirándulás a környéken már nem divat, pedig egyáltalán nincs rossz helyen a kilátó, sőt. A belváros gyalog alig tíz perc, hangulatos, de lepusztult pincesor mellett vezet fel a gyalogút. A városi ügyeket jól ismerő forrásunk szerint a magas bérleti díj, a rossz fűthetőség és a városlakók megváltozott szokásai miatt lehetetlen kivakarni a kilátót a jelenlegi mellőzöttségből. (A kilátóból amúgy érdemes egy pillantást vetni a városra, az első emeletig most is fel lehet menni a lépcsőkön.) A sors fintora, hogy a Fidesz 2006-ban a toronyban akkor épp üzemelő presszóban mutatta be a Miskolcon akkor még kevésbé ismert polgármesterjelöltjét, Kriza Ákost a közvéleménynek – Kriza végül négy év múlva és tavaly ősszel nyerte meg a polgármester-választást.
Jellemző, hogy bár a fejlesztési projekt kitalálói és az önkormányzat vezetői sincsenek híján terveknek, ötleteknek, az elmúlt években a környék élhetőbbé tételéért mégis a civilek (Észak-Keleti Átjáró Egyesület) tettek a legtöbbet: az Utánam, srácok! projekt keretében volt padfestés és egy olyan városi séta, amikor ismertető táblákat helyeztek ki a kilátóhoz vezető utakra.
Miskolcon ugyan évről évre megrendezik az Operafesztivált, mégis inkább egy olyan iparvárosként él az emberek emlékezetében, amelyik a mai napig nem tudta kiheverni a több tízezer embernek munkát adó Lenin Kohászati Művek és Diósgyőri Gépgyár bezárását, az egykori üzemek ott éktelenkednek a város szövetében. Emiatt is különös az avasi kilátó fejlesztési projektje.
Itt van néhány kép, az eredeti képaláírásokban pedig olyan szavak, kifejezések fordulnak elő, mint az exkluzív elegancia, fényűző és tágas miliő, szikrázó csillogás, szalonétterem, szalonzene, lokálénekesnő csillogó hangja és toalettje, luxus-pipereasztal.
Éttermet terveznek a toronyba
Az öt évvel ezelőtt Miskolcra hazaköltözött Rák Mónika projektigazgató találta ki az avasi kilátó újrahasznosításának ötletét. Első lépésben száz miskolci üzletembertől és száz miskolci vállalattól akarnak összegyűjteni összesen kétszázmillió forintot, ami a beruházás alaptőkéje lenne. A kétszázak tagjai lehetnének a teljes Avas-tetőt működtető gazdasági társaságnak, és a szalonétterem törzsközönségét is ők adnák. Egy emelettel lejjebb a tetőterasz, a földszinten pedig a büféterasz működne.
A kétszáz potenciális támogatóból több tucatot kerestek meg, 70 százalékuk hozzáállása pozitív. Ha össze is jön a kétszázmillió, az még kevés, a tévétorony átalakítása mellett a kilátót a belvárossal összekötő libegő, amfiteátrum, a világ kilátói makettpark, konferenciaterem szerepel a javaslatok között. A fejlesztés milliárdos nagyságrendű, a terv pedig az, hogy a projekt vezetői hivatalosan is előterjesztik a koncepciót az önkormányzatnál, amikor összejött a kétszázmillió forint, a beruházás teljes költségét pedig a város támogatása mellett pályázatokból lehetne előteremteni.
De mit szólnak ehhez a miskolci önkormányzatnál? Röviden: kivárnak. Bővebben: az avasi projekt menedzsmentje ismertette már elképzeléseit Miskolc vezetésével, de az ügyben semmilyen megegyezés nem született, és az önkormányzat a projektet véleményezni sem akarja. Legközelebb akkor tárgyalnának egy fenntarthatóságot garantáló üzleti tervről, ha esély nyílik a megvalósításra, vagyis összejön az alaptőke.
A fenntarthatóságról a projektigazgató azt mondja, hogy – sok más beruházással ellentétben – ők a funkciót már a majdani első kapavágás megkezdése előtt kitalálták. Az első év a nagy durranásé, a második a működés begyakorlásáé, a harmadiktól pedig arra törekednének, hogy minden évben legyen valamilyen újdonság. Az évek, országok, nemzetek programot például egy ország jellegzetességeinek bemutatása köré szerveznék, és akkor egy évig az adott ország ételeit, italait szolgálnák fel a büfében és az étteremben, az amfiteátrumban az ő színdarabjaik mennének, és maketteken lehetne kicsiben megnézni a kiválasztott ország nevezetességeit.
A város pusztán a kilátóra nem akar áldozni, hiszen a kutya se látogatja. A terv az, hogy a város a torony alatt elterülő történelmi Avast állítja helyre. Ennek része:
- a Szent István térről a kilátóig vezető panorámakörút kialakítása;
- az ösvények rendbetétele mellett a szükséges helyekre korlátok épülnek;
- a közvilágítást korszerű LED-es kandeláberek biztosítják;
- a református egyház támogatásával és együttműködésével megkezdődik a temető és a templom környékének rendezése, a sétaút kialakítása;
- a pincetelkekről és az utcákról kiépítendő csapadékvíz-elvezető rendszer;
- az Avas-tető és a kilátó környékének rendezése, parkosítása, egy olyan kirándulóhely kialakítása, ahol a családok órákat tölthetnek el;
- borkóstolók az avasi pincékben.
Nagy kérdés, mi lesz akkor, ha az önkormányzat megvalósítja a fenti beruházásokat – akár attól függetlenül, hogy az avasi kilátóprojektnek összejön-e az alaptőke, vagy sem. Különös tekintettel arra, hogy a kilátó melléa város tervez valamit a kirándulók odacsábítására, amiről csak annyit lehet tudni, hogy „látványelem, attrakció". Az önkormányzat kérdéseinkre adott válasza így zárul: „Addig azonban, amíg a történelmi Avas rekonstrukciója nem valósul meg, látogatottság híján önmagában a kilátóba a város nem kíván forrást fektetni.”
A fejlesztési projekt 2015 nyarán zárja le a befektetőkeresést, ekkor derül ki, hogy el kell-e engedni a terveket, vagy jöhet az újabb kör, ezúttal már az önkormányzattal. Sikeres egyeztetések esetén legkésőbb 2018 tavaszára nyílhat meg az új kilátó.
Forrás:
