Németország kukába dobja az atomenergiát
2014-01-06
Angela Merkel új, harmadik kormányának legfontosabb célja kiegyensúlyozni a költségvetést és átvezetni Németországot a nukleáris energiáról a megújuló forrásokra. A kancellár és pénzügyminiszerei azt akarják elérni, hogy Németország mindössze 6 milliárd euró új államadósságot halmozzon fel, ami az elmúlt 40 év legkisebb száma lenne.
Számomra különösen fontos, hogy a pénzügyeinket rendben adjuk át a következő generációnak – hangzott Angela Merkel újévi beszédében, amelyben összefoglalta új kormánya prioritásait. A közpénzügyek és vállalati kiskapuk mellett a másik fontos terület, amelyet Merkel kiemelt újévi köszöntőjében, az energiarendszer nagyratörő átalakítása. A kormány még 2011-ben határozta el, hogy 2022-ig teljesen kivezetik az áramellátásból a nukleáris erőműveket, helyettük megújulókra térnek át, 2050-re az energia 80 százalékát ilyen forrásból akarják nyerni.
Az átállás azonban nem egyszerű, a megújuló energiaszolgáltatóknak juttatott támogatások miatt meredeken emelkednek a német háztartások és üzletek villanyszámlái, az ebből fakadó növekvő elégedetlenség az új energiaügyi miniszter, a szociáldemokrata Sigmar Gabriel egyik legnehezebb feladata lehet. A német kormány az energiapolitika miatt ráadásul az Európai Bizottsággal is konfliktusba keveredett, a sok áramot fogyasztó iparágakat, például az acél- és alumíniumipart ugyanis mentesítették a különdíjak fizetése alól, ez viszont a bizottság szerint versenyelőnyhöz juttatja azt a több mint 4000 céget, amelyek nem fizetik meg az átállás árát. A német vezetés húsvétig kapott haladékot a megújulóenergia-törvény reformjára, írta a napigazdasag.hu.
Az új szabály megengedőbb a nagyméretű luxusautókkal, ami épp a német Daimlernek és BMW-nek kedvez. Ahhoz, hogy a megállapodás érvénybe lépjen, az Európai Parlament képviselőinek támogatása és a tagországok ratifikálása is szükséges.
Úgy tűnik, Merkel jókor van jó helyen, közel fél év lobbizás után Brüsszel enyhít a gépjármű-emissziós szabályokon, ami nem titkoltan a német autógyártók érdeke volt. Így egy évvel később lép életbe a 2020-ra tervezett törvény, mely szerint megtett kilométerenként legfeljebb 95 gramm károsanyag-kibocsátást engedélyeznek az uniós járműveknek. A németek által kifogásolt szabályozás évi 2,5 grammban állapította meg a szuperkrediteket, a mostani változtatás viszont már 7,5 grammot enged, írta a piacesprofit.hu.
Az ígéret szerint ha a Munkáspárt 2015-ben kormányra kerül, legalább 20 hónapra befagyasztaná a kiskereskedelmi áram- és gázárakat, a hat legnagyobb magántulajdonú brit energiaszolgáltató cég nagykereskedelmi és lakossági szolgáltatói üzletágát szétválasztaná, és tevékenységük ellenőrzésére a jelenleginél erőteljesebb felügyeleti hatóságot hozna létre.
Rezsiharc a brit-szigeteken
Hétfőn közzétett újévi üzenetében megerősítette rezsibefagyasztási terveit az ellenzéki brit Munkáspárt vezetője, Ed Miliband. Videóüzenetében kifejtette, hogy Nagy-Britannia a Konzervatív Párt vezette jelenlegi koalíciós kormány alatt egy teljes nemzedék óta nem tapasztalt megélhetési válságba került a költségek emelkedése miatt.
A politikus elismerte, hogy ez nem fog tetszeni az érintett vállalatoknak, hozzátette ugyanakkor, hogy a Munkáspárt megítélése szerint az energiacégek túl hosszú ideje számláznak az indokoltnál többet az általuk szolgáltatott energiáért, és ezt azért tehetik, mert a piac nem működik.
A brit lakossági energiapiac csaknem egészét ellenőrző hat nagy szolgáltató közül az elmúlt hetekben négy jelentett be átlagosan 9,1 százalékos - az éves brit inflációt négyszeresen meghaladó - áremelést, hatalmas felháborodást kiváltva országszerte. A Munkáspárt szakértőinek számításai szerint a lakossági energiaárak csaknem kétévi befagyasztása 4,5 milliárd fontba (1600 milliárd forintba) kerülne az energiaszolgáltatóknak, ugyanakkor egy átlagos brit háztartás évi 120 fontot (42 ezer forintot) takaríthatna meg.
David Cameron konzervatív párti miniszterelnök az elképzelés bejelentése óta több nyilatkozatában is "átverésnek" nevezte a tervet, mondván: a Munkáspárt vezetőjének nincs befolyása az energiahordozók világpiaci árára, írta az energiainfo.hu.
Áramszolgáltató nélkül Bulgária?
Bulgáriában, amely az Európai Unió egyik legszegényebb országa, az áramárak politikailag is nagyon érzékeny kérdésnek számítanak. Tavaly kétszer csökkentették az áram árát, az újabb ármérséklést 2014. január elsejével rendelte el a bolgár szabályozó hivatal. Bulgáriában azt követően kerültek az energiaszolgáltató vállalatok a hatóságok látóterébe, hogy a magas energiaárak miatt kirobbant tiltakozások miatt tavaly februárban lemondásra kényszerítették Bojko Boriszov kormányát.
A bolgár szabályozó hivatal most az áram szállításáért felszámolt díjat csökkentené, azonban a CEZ szerint a hivatal beavatkozása az áramárak alakulásába negatív hatással van az egész energetikai szektorra, elmélyíti az egyensúlyhiányt és tovább csökkenti a beruházók bizalmát a bolgár állam iránt.
"Az újabb döntés konkrét hatását a CEZ-re jelenleg elemezzük. Lépni fogunk" - jelentette ki Púlpánová. A Bulgáriában működő három külföldi energetikai cég - a CEZ, az Energo-Pro (mindkettő cseh), valamint az osztrák EVN - már korábban tiltakoztak a bolgár hatóságoknál az adminisztratív piaci beavatkozás ellen. A viták következtében a CEZ tavaly tavasszal már bepanaszolta Bulgáriát az Európai Bizottságnál, mivel a bolgár energiafelügyelet szolgáltatói engedélyének bevonásával fenyegette meg. A bolgár hivatal novemberben közölte, hogy nem vonja meg a CEZ működési engedélyét, miután nem talált semmiféle szabálytalanságot, amely ezt indokolta volna. A CEZ több mint kétmillió háztartásnak és vállalatnak szolgáltat áramot Szófiában és Nyugat- Bulgáriában, írta az energiainfo.hu.
Forrás:
