Szabályoznák, mi kerülhet a kályhába

Az idei év első negyedévében felmérések után történnek, hogy előkészíthessék a szilárd tüzelőanyagok lakossági tüzelőberendezésben történő égetéséről szóló jogszabályt – közölte a parlament honlapján a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándort a független Szili Katalinkérdezte arról, hogy milyen hatékony lépéseket kíván a kormányzat a súlyos egészségügyi kockázatot jelentő kisméretű szálló por (PM10 és a PM2.5) koncentrációjának csökkentése érdekében. Januárban és februárban több településen is az egészségügyi határérték felé került a káros száll por koncentrációja.

A tárcavezető több más terv között leírta, hogy a tüzelőberendezésekben felhasználható tüzelőanyag minősége jelenleg csak a folyékony tüzelőanyagok vonatkozásban van szabályozva az egyes folyékony tüzelő és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló együttes rendeletben. A szilárd tüzelőanyagok (többek között a szén, a lignit, a tőzeg, a biomassza, a pellet) vonatkozásában jelenleg legfeljebb nemzetközi szabványok állnak rendelkezésre, erre vonatkozó hazai szabályozás nincs, és uniós szinten sincs egységes szabályozásról

Fazekas arra emlékeztetett, hogy a lakossági tüzelésből származó kibocsátások uniós szinten is problémát jelentenek, több tekintetben folyik munka a közösségi szabályozás módosítására. Az Európai Bizottság által tavaly decemberben benyújtott levegőtisztaság-védelmi javaslatcsomag egyik eleme a közepes (1-50 MWth közötti ) tüzelőberendezésekre vonatkozó új irányelvjavaslat, melynek tárgyalása idén megkezdődik. A háztartási méretű tüzelőberendezések az Ecodesign irányelv keretében kerülnek szabályozásra. A gáz, illetve a folyékony tüzelőanyaggal üzemelő háztartási tüzelőberendezésekre vonatkozóan tavaly elfogadásra kerültek a módosított előírások, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő háztartási tüzelőberendezések viszonylatában még folytatódnak a tárgyalások. A megszülető szabályozás átültetésével Fazekas szerint Magyarországon is megoldódik ezen forráskategória légszennyezőanyag kibocsátásának korlátozása.

Kidolgozás alatt áll továbbá egy új honlap, mely elsősorban a fával tüzelőket látja majd el hasznos tanácsokkal. Egyrészt az energiahatékonyság növelése, másrészt pedig a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében mutatja majd be a helyes gyakorlatot (például hogyan kell a megfelelő készüléket kiválasztani, a tűzifát tárolni, begyújtani, a készüléket és a kéményt karbantartani, ellenőriztetni).

Nyílt téren egyébként általánosan tiltják valamennyi hulladék – így az állati és növényi eredetű, kivéve a károsítókkal fertőzött növények – égetését. Főszabályként tiltják a kerti hulladékok égetését is, de a települések ebben külön dönthetnek.

Fazekas azt is közölte, hogy a nem iparosított technológiával épített lakóépületek energetikai fejlesztése érdekében a hagyományos technológiával épült családi házak, ikerházak, sorházak, láncházak és kisebb társasházak az elmúlt időszakban több pályázati konstrukció keretében igényelhettek támogatást energetikai beruházásaikhoz, beleértve a fűtési rendszerek korszerűsítését. A legalább 20 lakást tartalmazó, 1971 után épült hagyományos téglaépítésű társasházakra tavaly egy 834 milliós keretű pályázatot indítottak el. Támogatást lehetet igényelni nyílászárók cseréjére, épületgépészeti felújításra, hőszigetelésre.

A tárcavezető leírta, hogy az elmúlt négy évben a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztését, káros anyag kibocsátásuk csökkentését 50 milliárd forinttal támogatták. A teljes hazai épületállományt felölelő Nemzeti Épületenergetikai Stratégia még egyeztetés alatt van. Fazekas közölte, hogy figyelembe véve az épületszektorban rejlő kiemelkedő energia-megtakarítási potenciált az európai uniós operatív programok keretében a lakóépületek, az állami tulajdonú központi költségvetési szervek vagyonkezelésében álló középületek, valamint a nonprofit szektor és közszolgáltatók közfeladat-ellátásra használt épületeinek energiahatékonysági, illetve megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló korszerűsítéseit tervezik támogatni.

A támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségük csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását, az intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítését, illetve az épületeken belül világítási rendszerek korszerűsítését, ezzel jelentősen csökkentve a károsanyag-kibocsátásukat

Forrás:

http://energiaoldal.hu/