Színváltó falak, beszélő lámpák - a LED-fényforrások és az internet találkozása
2014-10-15
A LED-fényforrások néhány év alatt belakták házainkat a pincétől a padlásig, most pedig beköltöznek irodáinkba, és szóba elegyednek okostelefonjainkkal.
Jó pár éve találkozhattunk először a tévéshopos, vezeték nélküli, falra ragasztható lámpácskákkal, melyeket konnektorba sem kellett dugnunk, és pár ceruzaelemmel hónapokig használhattuk őket, ha éppen a pincében vagy a szerszámoskamrában volt szükség alkalmi megvilágításra. Sokak életébe így lépett be a LED, de a turisták is hamar lecserélték fejlámpáikat a jó húszszoros üzemidőt adó LED-es típusokra, és lassacskán mindannyiunk háztartásában megjelent pár ilyen világítótest.
Ha a hegy nem megy Mohamedhez...
Álmodozhatunk hatalmas kapacitású akkumulátorokról, kis méretű, nagy hatékonyságú üzemanyagcellákról, azonban ezen a területen az igazi áttörés még nem következett be. A másik oldalon azonban valóságos forradalmat robbantottak ki most Nobel-díjjal jutalmazott kutatók, hiszen a LED-eknek köszönhetően a világítótestek teljesítményigénye immár odáig csökkent, hogy elemről vagy akkumulátorról működtetve sem kell állandóan a lemerülés rémétől tartanunk. Ráadásul a LED-ek kicsik, nem sérülékenyek, és könnyen szabályozhatóak, így olyan helyeken is alkalmazhatják őket, ahol más világítótestet nem. Mindenki ismeri a LED-es futófényeket és köztéri kijelzőket, de ilyen fényforrás padlószőnyegbe is beépíthető.
Interneten jön az áram
A hálózati kábelekben folyó elektromos áramra korábban jobbára úgy tekintettünk, mint ami adatok továbbítására szolgál, nem pedig áramellátásra. Először mindentől távol telepített hálózati készülékekkel kapcsolatban merült fel az ötlet, hogy ha működtetésükhöz nincs szükség túl nagy teljesítményre, miért építenének ki még egy áramforrást, ha elvileg magán a hálózati kábelen is átvihető az a néhány watt. Így született meg a Power over Ethernet (tápellátás hálózati kábelen, PoE) szabványa, melyet hálózati szakemberek kicsiny de annál lelkesebb közössége tartott életben, miközben türelmesen várakozott arra a pillanatra, hogy megjelenjenek a megfizethető, kis teljesítményű LED-es fényforrások.
LED-mátrix
A 2010-es évek elején eljött ez az idő, és immár nyugodtan világíthatunk egy, a hálózati kábelünk végére kötött LED-es lámpával (már ha a másik oldalról adunk neki elég áramot). De ha itt megállunk, kimaradunk az igazi mókából. Hiszen a lámpa egy netkábel végén lóg, így, ha erre felkészítjük, akár kommunikálhatunk is vele.
Egy hálózati kábel és más semmi. Isten hozott a mátrixban!
Ezzel elérhető, hogy egy épület minden fényforrása szabályozható legyen az interneten keresztül, és az üzemeltető egyúttal adatokat is gyűjthet a működésükről. A Philips Amszterdamban, a Deloitte “The Edge” nevű irodaházában tesztelte ezt a rendszert, ahol a dolgozóknak lehetővé tették, hogy okostelefonjaikkal szabályozzák a világítást és a fűtést. A LED-es fényforrások így a beszerelés kisebb költsége, valamint közvetlen energiatakarékosság mellett közvetett módon is csökkenthetik a rezsiköltségeket, mert a dolgozók szokásainak és helyzetének követésével az épület hatékonyabban üzemeltethető.
Hasonló elveken alapuló intelligens közvilágítási rendszert is vizsgáltak Eindhovenben, a holland elektronikai óriás otthonában, ahol energiatakarékosabb közvilágítást akartak biztosítani úgy, hogy eközben a járókelők biztonságban érezzék magukat.
Csörög a telefon, rózsaszín a szoba
Az okoskészülékek és a hálózatba kötött LED-ek kombinációja komoly segítséget jelenthet a siketek számára is, akik beállíthatják, hogy a nappali fala rózsaszínre váltson, ha csörög a telefon, vagy villogjon az ajtófélfa, ha csöngetnek. A lehetőségek kihasználására a Philips közzé tett egy programozói felületet (API-t), melynek segítségével akár egy működő Rubik-kockát is csinálhatunk megfelelően bevilágított hálószobánkból.
A tableted ért lámpául?
Ha mindez még nem lenne elég ahhoz, hogy elhiggyük a kis kopasz srácnak, hogy “nincs kanál”, magunk is beléphetünk a LED-lámpák csodás mátixába egy tablettel, és egy megfelelő programmal. A Philips internetre kapcsolt fényforrásai ugyanis fényük szemmel láthatatlan villogásával közzé teszik saját névjegyüket, így, ha állásinterjúra érkezünk nem kell a portástól elkérnünk 523 lámpa IP-címét ahhoz, hogy villogjunk leendő főnökünk előtt.
Pár másodperc, és a tablet szót ért a mennyezeti lámpával
Forrás:
