Tengerpart, meg napsütés, meg homok, egyenlő áram!
2016-07-04Nap meg homok, egyenlő hő – aki valaha is járt már tengerparton vagy a sivatagban és a napsütötte homok égette már a talpát, az az első kettő relációval biztosan tisztában van. S hogy kerül a képletbe az áram, teszik fel sokan a kérdést. Pedig ez egy új alternatív energiatárolási-energiatermelési módszer, amelyet már Olaszországban is sikerrel alkalmaznak.
A Nap energiáját alternatív módon hasznosító eljárás nem okoz sem károsanyag-kibocsátást, sem különösen nagy üzemeltetési költségeket. A módszer teljesen más, mint a hagyományos napelemes rendszerek esetében. Az Egyesült Arab Emirátusokban és Olaszországban egyaránt használják az eljárást, amivel a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban tárolhatják a Nap energiájából nyert hőt. A technológia lényege, hogy a sivatagi homok kvarc- és karbonát-részecskéi magukba szívják és hatékonyan tárolják a hőenergiát. Az olaszok a forró homokot energiatermelésre is használják, az így előállított elektromos energia pedig akár egy kisváros energiaigényét is képes fedezni.
Az eljárás a homok hőelnyelő és hőtároló képességén alapul, ami meglehetősen jónak számít –a vizet körülbelül négyszeresen múlja felül. Ami az alapanyag kérdését illeti, a sivatagos, vagy tengerparti környezet megfelelő mennyiséget biztosít ahhoz, hogy az említett két régióban energetikai célokra használják fel a kis szemcsés anyagot. A homok egyébként magas kvarctartalma révén jó hővezető és hőtároló.
Nem meglepő módon az olajban gazdag Egyesült Arab Emirátusok sivatagi éghajlata jellemző körülbelül 40 Celsius fokos átlaghőmérséklettel jár. A szaúdi sivatag emellett kellő „alapanyagot” is biztosít az eljáráshoz. A kiterjedt tengerparttal és ezáltal kellő mennyiségű homokkal is rendelkező Olaszország esetében sem kérdéses, hogy ezt az adottságot kombinálva a szintén meleg mediterrán éghajlattal a Magaldi Group fantáziát lát a homok hőtároló anyagként való felhasználásában. Mario Magaldinak épp a tengerparton sétálva támadt az az ötlete, hogy vállalata – amely eddig alapvetően a fosszilis alapú energiatermelést támogatta – a homok jó hőtartó képességét kihasználva hőenergia-tárolással, és hő alapú energiatermeléssel is foglalkozzon. Az ötletből mára már egy 10 millió eurós befektetés és projekt lett.
Az olaszok módszere egyébként igen egyszerű: a napfényt tükrök segítségével koncentráltan irányítják a homokra. A felforrósodott homokot gőztermelésre használják fel, amely működésbe hozza a turbinákat, azok pedig elektromos energiát termelnek. Egy ilyen egység képes fedezni egy kisváros energiaigényét, azáltal hogy éjjel is működik. A vállalat által használt 270 tonnányi homok a napsütéses időszak után hat órával is képes a gőztermeléshez elegendő mennyiségű hőt leadni.
Forrás:
